Van-e különbség a marha és sertéskollagén peptidek között?
A kétféle marhakollagénünk jótékony hatásai, fogyasztásuk élettani előnyei nem különböznek a sertéskollagénétől, ezért az alábbi leírás sem hordoz különbségeket.
Mire jók a kollagén peptidek?
Az emlősök szervezetét felépítő fehérjék legnagyobb részét kollagén típusú fehérjék adják, hiszen a bőr, a csont, az ízületek, az erek, a kötőszövetek és a különböző szervek jelentős részét is ezek alkotják.
A modern étrendünk csak kevés kollagén típusú fehérjét tartalmaz, és azok is nehezen emészthető, nagy méretű molekulákból állnak. A kollagén peptidek ezzel szemben könnyen emészthető formában tartalmazzák a kollagén típusú fehérjéket, és hatékonyságukat számos tudományos vizsgálat is igazolta.
A kollagén peptidek kiegészítésének pozitív hatásai
A bőrre és a hajra gyakorolt hatások:
- Csökkenti a nagyobb ráncok mélységét és megállítja az újabbak kialakulását. Emellett a kisebb ráncokat is segít eltüntetni.
- Fokozza a bőr hidratáltságát és feszességét.
- Növeli a bőr kollagén- és elasztintartalmát.
- Növeli a bőrben mért hemoglobinszintet, ezzel javítja a véráramlást.
- Csökkenti az arcbőr zsírosságát, így az akné előfordulását, súlyosságát.
- Hozzájárul a vastagabb, sűrűbb hajhoz és a gyorsabb hajnövekedéshez.
- Csökkenti a szeborreát (a hajzsírosodást és a korpásodást).
- Csökkenti a diffúz és a férfias típusú hajhullást (férfiak és nők esetében is).
Egyéb pozitív hatásai:
- A glicintartalma miatt javítja az alvás minőségét
- Csökkenti az ízületi fájdalmakat
- Fokozza a perifériális keringést
- Javítja a tanulási képességet, valamint az emlékező- és felidézőképességet
- Segít csökkenteni az étvágyat az emésztőrendszer által termelt hormonok kiegyensúlyozása által
- Fokozza a nagyagyban az új idegsejtek termelődését, de erről egyelőre csak egérkísérletet végeztek
Miből épülnek fel a kollagén típusú fehérjék?
A kollagén típusú fehérjéknek ez idáig 28 fajtáját azonosították, azonban a szervezetet alkotó kollagének 90%-át egyetlen típus adja, az I-es típusú kollagénfehérje. A kollagénfehérjék a többi fehérjétől főleg nagyságukban és aminosav-összetételükben különböznek. Ezek szervezetünk legnagyobb méretű fehérjéi.
Aminosav-összetételük abban különbözik, hogy glicintartalmuk nagyon magas (~35%), sokkal alacsonyabb az ún. elágazó láncú aminosav-tartalmuk (BCAA: leucin, izoleucin, valin), nem tartalmaznak triptofánt, és a cisztein- és metionin-tartalmuk is jóval alacsonyabb. Ezeknek a jelentőségét pedig rövidesen kifejtjük.
A modern étrendünk nem tartalmaz elegendő kollagén típusú fehérjét
A modern nyugati táplálkozásból szinte teljesen hiányoznak a kollagénfehérjék, hiszen fehérjeforrásaink nagyrészt színhúsokból származnak, és nem a kollagéntartalmú állati részekből, mint amilyenek a csontok vagy a bőr. Manapság egyre ritkábban eszünk kocsonyát, csontlevest, körömpörköltet és hasonlókat, ami a kollagénbevitelünk szempontjából nagy probléma.
Mivel az állati szervezet fehérjetartalmának jelentős része kollagénfehérje, és az őseink fehérjebevitelének szinte teljes egésze állati eredetű volt, ezért logikus, hogy a fehérjebevitelük jelentős része kollagén típusú fehérjéből állt.
A kalóriacsökkentés és a fehérjebevitel korlátozásának hatása az élethosszra
Az már bizonyított, hogy állatok esetében a csökkentett kalóriabevitellel (CR = Calorie Restriction) jelentős élethossz-növekedést és csökkent betegségkockázatot lehet elérni. Az eddig végzett kísérletek során a vizsgált állatok kevesebb ételt kaptak, és megnézték, hogy a kontroll csoporthoz képest mennyivel éltek tovább, valamint azt, hogy mennyivel kevesebb betegség fordult elő közöttük.
Az embereknél elég problémás ilyen kísérletet végezni, ezért esetükben csak a különböző mutatókat tudják figyelemmel követni, amelyekből különféle következtetéseket tudnak levonni. A csökkentett kalóriabevitel élethosszra és egészségre gyakorolt pozitív hatását a kutatók jelentős mértékben tulajdonítják az ennek következtében csökkenő IGF-1- és a növekvő IGFBP-3-szintnek. Utóbbi az IGF-1-et megkötő, és annak káros hatásait semlegesítő fehérje.
Embereken végzett, kalóriamegvonással járó vizsgálatokból 2008-ig csupán rövidtávú kísérleteket rendeztek, amelyek mindössze néhány hétig vagy hónapig tartottak. Ezekben rendre megállapították, hogy embereknél is csökken az IGF-1-szint, tehát a csökkentett kalóriabevitel hatásosnak bizonyul. 2008-ban azonban megszületett az első olyan vizsgálat eredménye, ahol hosszútávon követték a kalóriamegvonás hatásait. Itt azt vették észre, hogy a módszer emberek esetében csak 3 hónapig eredményez csökkent IGF-1/ IGFBP-3-arányt, ami után az ismét növekedni kezd. Ugyanakkor a magas kalória-, szénhidrát-, és alacsony fehérjebevitellel rendelkező vegán csoport IGF-1/IGFBP-3-aránya hosszútávon is alacsony maradt.
A kalóriacsökkentésben résztvevő csoport néhány tagját megkérték, hogy miután az IGF-1/IGFBP-3-arányuk visszaállt az eredeti, magas értékre, úgy folytassák a diétájukat, amivel a fehérjebevitelüket a vegán csoporthoz hasonló, alacsony szinten tartották. Ennek hatására a fenti arány újra lecsökkent a kedvező szintre.
A kutatók megállapították, hogy – az állatokkal ellentétben – a csökkentett kalóriabevitel csak akkor növeli a várható élethosszt, ha a fehérjebevitel is korlátozva van (~0,8 g/testsúly kg), nem csak a kalória.
A színhúsok és az MTOR veszélyei
Egy 2012-es vizsgálatban arra jöttek rá, hogy az ún. mTORC fehérje-komplexet erősen, direkt módon aktiválják az ún. BCAA aminosavak, főleg a leucin. Ezek az aminosavak nagyobb mennyiségben csak a tejfehérjékben és a húsokban találhatóak meg. Az mTORC fokozott aktivitása azért akkora probléma, mert mind az IGF-1, mind az inzulin ezen keresztül fejti ki a negatív hatásai nagyrészét. Az mTORC aktivitását fokozza az IGF-1 és az inzulin is, éppen ezért nem jó, ha ezeknek a szintje magas.
A fokozott mTORC-aktivitás csökkenti az élethosszt, és fokozza a civilizációs betegségek kockázatát. Ma már fejlesztenek is az mTORC-aktivitás gátlásának elvén alapuló rák- és szívrohamellenes gyógyszereket. A kutatók megállapítása, hogy a legtöbbek számára egy húsokat nélkülöző, zöldségeken és komplex szénhidrátokon alapuló paleolitszerű diéta lenne a legmegfelelőbb étrend.
A magasabb kollagénbevitellel elérhetőek a kalóriacsökkentés előnyei
Ezek a kutatások is alátámasztják a kollagénfehérjék jelentőségét, mivel azok alig tartalmaznak problémás aminosavakat (BCAA-k, triptofán, metionin), míg a húsok és a tejfehérjék bővelkednek bennük.
A ma élő vadászó-gyűjtögető népek jóval több fehérjét fogyasztanak a 2008-as kutatásban ajánlott 0,8 g/testsúly kg-nál, ráadásul ilyen alacsony fehérjebevitel amúgy sem egészséges hosszútávon; az izmok sorvadásához, az immunrendszer gyengüléséhez, és közvetve akár a csontsűrűség csökkenéséhez is vezethet. A kollagénfehérjék viszont csökkentik az mTORC aktivitását, és segítik csökkenteni a triptofán- és metionin-szintet is, mindezek pedig jobb egészséghez és hosszabb élethez vezethetnek. Sőt, egy 2014-es kutatás arra enged következtetni, hogy még az IGF-1-szint is csökkenthető a segítségükkel, ami szintén növeli az élethosszt.
Összességében kijelenthető, hogy nyugodtan ehetünk sok fehérjét, de vigyázzunk, hogy a bevitelünknek körülbelül a fele színhúsból, míg a maradék része kollagén típusú fehérjéket tartalmazó állati részekből, vagy kollagén kiegészítőkből származzon.
A kollagén peptidek eltérnek az étkezési zselatintól
Azért célszerű közvetlen kollagén-kiegészítést választanunk, mert a normál étkezési zselatint (mint amilyen a kocsonya) óriásméretű fehérjék alkotják, amelyek alig emészthetőek. Így az étellel elfogyasztott kollagénfehérjék nincsenek jelentős hatással az ízületeinkre, a bőrünkre, a hajunkra, vagy az ereinkre – kivéve, ha az emésztésünk nagyon jó és sok körömpörköltet, csontlevest és egyéb kollagénben gazdag ételt fogyasztunk.
Ezzel szemben a kollagén peptideknek közel 100%-a a véráramba kerül, így képes kifejteni a hatását mindenhol, ráadásul sokkal alacsonyabb bevitel mellett. A kutatásokban kizárólag előemésztett (hidrolizált) zselatint/kollagént használtak, többnyire italba keverhető por formájában, amelyek kollagén peptideket, és nem egész fehérjéket tartalmaztak.
A kollagén peptideket a kollagén pozitív hatásaiért érdemes fogyasztani, míg az étkezésünkben lévő kollagénfehérjéket azért, mert a többi fehérjével ellentétben nem rendelkezik káros hatásokkal.
